Közép-Magyarország

Idén több mint egy évtizedes felújítási munkálatok zárultak le. A folyamat 2000-ben kezdődött a toronytető és a kereszt felújításával, 2005-ben folytatódott a templomkert rendbetételével, valamint az épület szempontjából fontos csapadékvíz elvezetésével és a sekrestye közművesítésével. 2007-2008-ban megújult a tetőszerkezet, elkészült az új tetőhéjazat, és sor került a teljes külső homlokzat-rekonstrukcióra. Így a templom Visegrád millenniumi ünnepi évét talán soha nem látott szépségében köszönthette. Még az ünnepségek előtt elkészült a teljes elektromos rekonstrukció és új belső világítás is, majd az ősszel megkezdődött a szentély belső falfelületein a fal- és kupolaszerkezet megerősítése és a vakolatcsere. Ekkor már a hajó belső falfelületei és a mennyezet is megérett egy felújításra. A templom azonban így is használható és rendezett képet mutatott, bár belsője nem volt egységes. A szentély festetlen fehér simítóvakolata a hajó 1973-ban készült díszítőfestésével nem volt harmonikusnak mondható.

Egy nagylelkű és nagyvonalú felajánlásnak köszönhetően azonban az egyházközség komolyan elkezdhetett foglalkozni a teljes belső felújítás gondolatával. Így idén, 2011-ben a templom belső rekonstrukciója is megvalósulhatott.

A tavaszi kezdéskor a fal felszínének mélységi megerősítése, a teljes vakolatcsere, valamint új festés elkészítése volt a terv. A húsvéti ünnepek után lehetett elkezdeni az állványzat építését, a sík falmezőkről a vakolat eltávolítását, a falvarrást. A munkálatok során barokk vakolat felületek kerültek elő, és tekintettel arra, hogy a templom műemléképület, a műemlékvédelem nem engedélyezte ezen vakolatok cseréjét. Így a falpilléreken, valamint a karzat alatti és a kórus fölötti falfelületeken megmaradt a régi, sokat javított vakolat. Eredetileg a mennyezeten is vakolatcsere következett volna, ám a fönt lévő, 1973-ban készült festményről a művészettörténész szakértők úgy nyilatkoztak, hogy az a XX. század sajátos, naiv egyházművészeti megnyilvánulása, és erre tekintve ragaszkodtak annak megtartásához. Ezért menet közben módosítani kellett a mennyezet megerősítésének módját. A festmény megtartása úgy volt lehetséges, hogy egy elválasztó glett réteg felhordásával mintegy „konzerválták” azt, majd ezután következhetett a fedőfestés.

Egy ilyen mérvű munka anyagi és technikai követelményei egy 1700 lakosú település katolikus hívőinek erejét messze meghaladják. Az, hogy a felújítás mégis megvalósulhatott, magánszemélyek, vállalkozók, intézmények széleskörű összefogására volt szükség.

Mivel a felújítás alatt a templomban nem lehetett istentiszteletet tartani, a Visegrádi Református Leányegyházközség lehetővé tette, hogy a katolikus hívek a 2009-ben felszentelt, modern református templomban tartsák a szentmiséket. Aligha lehet az ökumené gondolatának ennél mélyebben testet adni.  A református templomban tartott utolsó, november 13.-i misén „elköszönt” egymástól a két gyülekezet.

A megújult fényében tündöklő templomot 2011. december 18-án Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek ünnepi szentmisén áldja meg - áll az egyházközség sajtóközleményében.

Magyar Kurír

A Margit-híd a főváros második állandó hídjaként 1872 és 1876 között épült, 1876. április 30-án avatták fel. Tervpályázatát 1871-ben írták ki, melyen az első díjat Ernest Goüin francia mérnöknek ítélték és a Societé de Construction de Batignoles nyerte el a szerződést a híd megépítésére. A kiegyezést követően a szabadkőművesség azonnal megkezdte tevékenységét a nemzet életerejének elfojtására. Bizonyára sokak figyelmét elkerülte a korabeli tervrajzokon látható négy obeliszk, ami a szabadkőműves építészet egyik jellegzetessége.

Ismertek azon összefüggések, amikkel az emberek tömegének gondolkodása pusztán az építészetben használt geometriával, illetve szimbólumhasználattal a kívánt irányba befolyásolható. Ennek felhasználása a mindenkori hatalom céljaival összhangban történik. Az ilyen befolyásoknak sajátossága, hogy az embereknek nincs szeme hozzá, csak elmennek mellette, működését pedig a materialista gondolkodásmód korlátain belül felfogni nem lehet.

Alig több mint száz éve a kiegyezést követően a város középpontjában megjelentek a fent említett obeliszkek, melyek előrevetítették a hatalom céljait az arra fogékony szemek számára - ami a magyarságnak nem sokkal azt követően a trianoni katasztrófát jelentette.

A Margit-híd eredeti vázlatából kivágott részlet (1876)

Egy évvel ezelőtt a Margit-híd felújításával ismét megjelentek ugyanazok a szimbólumok, amik a trianoni katasztrófát megelőzően is a középpontba kerültek. A hétköznapokban a városban ingázó, többnyire csukott szemmel járó többség nyilvánvalóan nem vette észre, de a felújítással a Margit-híd középpontjába került két fehér obeliszk, ami közre fogja a - leláncolt - Szent Koronát. Látóterében pedig az ország törvényhozásának (hivatalos) központja, a Parlament. A szimbólum önmagáért beszél - ez a felújítás a nemzet újbóli nagyhatalmak általi megosztását vetíti előre. Az egyéb átvitt értelmezéseit pedig még felsorolni is nehéz lenne.

A két szabadkőműves oszlop - „Boáz” és „Jákin” - közrezárja a leláncolt Szent Korona imitációt - a rablánccal megbénított Szent Korona (Szent Istváni Magyar Állam) hatóerejét bekerítő, lekorlátozó szabadkőműves-minőség

Ahogy a kiegyezést követően feldarabolták az országot, most előtérbe lett hozva a Magyarország területéből Borsod kiszakításával létrehozott cigány állam sötét képzete. A Szent Korona kiüresedve (imitáció), leláncolva, minden cselekedetét figyelik ugyanazok az Obeliszkek, melyek az izraeli törvényhozást is ellenőrzik, de a francia forradalmat követően megtalálhatók Párizsban is a farkát behúzó oroszlán mellett - ami akár a leláncolt Szent Korona, kifejezi egy nemzet cselekvésképtelenségét. A szabadkőműves szimbolikában a két oszlop nazarenus ikeroszlopait szimbolizálja, melyet a szabadkőművesek inkább „Boáz” és „Jákin” néven tisztelnek, Salamon Templomának ikeroszlopai után.

További érdekesség, ha megfigyeljük a hídközepet és a Margit-szigetet összekötő szakaszt és képzeletben az útpályát tartó szerkezetet tükrözzük az útpálya felé, akkor kirajzolódik előttünk az elfektetett Eiffel-torony képe - amelynek szintén van mögöttes tartalma (magának az Eiffel-toronynak is), de ha nem volna, a leláncolt korona az oszlopok között még így is bőven elegendő negatív képzetet eredményez.

Fenyvesi Áron

A művész Carrarában faragta ezen új szobrát. Anyaga az ottani Michelangelo-bányából való. A nagy itáliai szobrász, Michalengelo is e hatalmas márványlelőhely anyagának legjavát használta összes műve, köztük a Pieta megalkotásához. Az idehaza és külföldön is jól ismert Szmrecsányi Boldizsár a nagy elődhöz hasonlóan a bánya legfehérebb kövét munkálta meg, ezzel is kifejezve ama csodálatos tisztaságot, mely Ferenc életét jellemezte.

A 130 centiméter magas szobor egy 65 cm-es posztamensen kap helyet a templomban, a keresztelő kút közelében lévő egyik oldalfülkében, ahol eddig Szent Ferenc egyik követőjének, Szent Antalnak szobra állt. Antal most máshová kerül a templomban, átadva e főhelyet a rendalapítónak, kinek vállán – ezen ábrázolásban – egy madár látható.

A szobrászművész Isten szegénykéjének nagy tisztelője. A kompozíciót az a közismert legenda ihlette, mely szerint Ferencnek volt egy kedves madara, ami mindig vele volt, legtöbbször a vállán pihent; s Szent Ferenc boldog halálakor ő is befejezte földi életét.

Az új szobrot, amely egy hívő adományából készült, a szent ünnepén, október 4-én a 18-órai szentmiséhez kapcsolódóan áldja meg Györgydeák Márton, felső-krisztinavárosi plébános.

Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír

A templom helyén korábban református templom állt, de miután kicsinek bizonyult, a presbitérium döntött a régi templom eladásáról, amit 2008. július 7-én hagyott jóvá az egyházmegyei elnökség. A Budapest-Szemeretelepi Református Egyházközség megállapodást kötött a Magyarországi Kopt Ortodox Patriarkátussal az épület adásvételéről és 2010. december 31-ig való közös használatáról.

Budapest XVIII. kerületének Szemeretelepi része Szemere Miklós földtulajdonosról kapta a nevét, miután 1910 körül, a felparcellázás után családi házas lakónegyed alakult ki itt. Mind a katolikus, mind a református hitélet az 1920-as években indult meg, mindkét felekezet alkalmainak helyszíne az akkora Conrád utcai általános iskola (ma Pythagoras Általános Iskola) volt, míg saját templomaik meg nem épültek. Az 1930-as években érett meg a gondolat a szemeretelepi reformátusokban önálló gyülekezet létrehozására és saját templom építésére. 1939-ben a szemeretelepi fiókegyházközség megvásárolt egy mulatót a Bajcsy-Zsilinszky úton, hogy ideiglenes templomot rendezzen be benne. A vásárláshoz a pénzt az egyházközség első gondnoka, Zabolai Kozma Balázs jogász kölcsönözte. Az épület tetejére kis harangtorony került, 80 kg-os haranggal; a 160 ülőhelyes templom belső kialakítása részben őrizte a mulató térelosztásának nyomait.

Ennek az épületnek az újbóli átépítésével készült el az új kopt templom.

Az 1940-ben a Pestszentlőrinc-Központi Református Egyházközségből kivált anyaegyházközség végleges templomát a szemben levő nagyobb telekre tervezték, ahol ma a parókia áll. Több jeles építész készített terveket az építendő templomhoz. Az erdélyies terv mellett született egy erődítményre emlékeztető elképzelés is, mely Hegedüs Dezső építész elgondolása. A háború azonban meghiúsította a templomépítés tervét. Jelenleg e telken folyik az új református templom építése – írta Millisits Máté művészettörténész.

Magyar Kurír

Az avatásra Péter-Pál napján, június 29-én szerdán, az ünnepélyes szentmisét követően, 19.30 órakor kerül sor. Beszédet mond többek között Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint Harrach Péter országgyűlési képviselő is.

A szobor készítője Páljános Ervin. Miután az alkotás agyagból elkészített 1:1 méretű modelljét a szakmai zsűri alkalmasnak nyilvánította köztéri megjelenésre, a Szentendrei Keresztelő Szent János Plébánia megvásárolta az elkészítéséhez szükséges süttő-gazdabányai mészkövet, így ez év tavaszán a művész elkezdhette a szobor faragását.

Hazánkban több tucat alkotás emlékezik meg az előző Szentatyáról, de ez a szobor több puszta emlékezésnél – vallja Páljános Ervin szobrászművész, aki élete fő művének tekinti az elkészült alkotást.

Magyar Kurír

Dankó József szobrász  műalkotását Kapisztrán halálának 465. évfordulója alkalmából, valamint a Szent Ferenc rend magyarországi 700 éves jubileuma alkalmából állították. Talpazata mészkő, 250 cm, a szobor bronz 300 cm. Kapisztrán szerzetesi ruhában, jobbjában apostoli keresztes zászlóval rohamra lelkesíti a küzdőket, lábainál egy bástyára kúszó magyar kürtös, s egy elesett török, kezében lófarkas zászlóval. (Damkó József a főalakot Lendvay István hírlapíróról mintázta) – szerepel Millisits Máté történész, muzeológus írásában.

*

Kapisztrán János 1416-ban csatlakozott a ferences rend akkor szerveződő legszigorúbb irányzatához. Tanulmányai befejeztével vándorprédikátorként tevékenykedett: negyven éven át prédikált. Prédikációinak idegen nyelvterületeken is nagy hatása volt, noha beszédeit fordítani kellett, mert csak olaszul és latinul tudott. 1451 után működését az osztrák, cseh tartományokra és Lengyelországra is kiterjesztette. Fő céljának a huszitizmus elleni harcot tekintette. 1454 után azt hirdette, hogy a török elleni harcban Magyarországot védelmezve a nyugati kereszténység országai a keresztény Európát védelmezik. 1455-ben érkezett először Magyarországra, ahol keresztes hadjáratot hirdetett az iszlám ellen. Az összegyűlt sereggel 1456 júliusában Hunyadi János támogatására Nándorfehérvár felmentését segítette, s jelentős szerepe volt a július 21-i diadalban. Október 23-án az újlaki kolostorban halt meg; sírfelirata megmaradt. 1622-ben boldoggá, majd 1690-ben pápai bullával, 1724-ben pedig ünnepélyes keretek között szentté avatták.

Magyar Kurír

A május 1-jén bemutatott ünnepi szentmisén Szabó Ferenc SJ mondott szentbeszédet. Ideiglenesen a felújított kápolnában helyezték el a szomszédos budavári Mátyás-templom lorettói kegyszobrát, valamint egy „Fekete Madonnát”, amelyet Kollonich Lipót győri püspök adományzott a budavári jezsuitáknak 1688-ban. A kegyszobor – a Budavári Nagyboldogasszony plébánia jóvoltából – május folyamán is a vízivárosi lorettói kápolnában marad.

Az ünnepséget a lorettói litánia zárta.

*

A kápolnát, amely Szűz Mária názáreti házának stilizált másolata, eredetileg 1749-ben hozta létre a Víziváros akkori jezsuita plébánosa, Reck József.

Az utóbbi évszázadban eltűnt a berendezése; húsvéti szentsírként, karácsonyi betlehemként, alkalmi kiállítótérként és raktárként használták. Felújítása 2010 őszén kezdődött, és ez év januárjában ért véget. Megtalálták és Burits Oktávián tervei szerint helyreállították a lorettói kápolnák jellegzetes elemeit: a téglaborítást, illetve a téglát imitáló falfestést és a falfülkéket. Az elveszett kegyszobor helyére a Brünni Madonna-kegykép másolata került (amely a XVIII. század óta a templom tulajdona); a szentélyben szembemiséző oltár épült – szerepel Koltai András
beszámolójában.

Magyar Kurír

A  jelenlévők és így imádságos módon kapcsolódhatnak be a római eseményekbe. Mint ismeretes a pátyi templom II. János Pál pápa tiszteletére épül, akinek mostantól különösen is oltalmába ajánlják a hívek az új  templomot. A közösség tagjai a nagy napra közös imaként az irgalmasság kilenceddel készülnek.

A délelőtt folyamán a gyermekeket, az ifjúságot kézműves foglalkozások, ügyességi játékok és vetélkedők várják majd a templomkertben. A szertartás végén bográcsban főtt szerény egytál étel lesz a közös ebéd, amelyhez a résztvevők hozzájárulására is számítanak a szervezők.

Magyar Kurír